A Homo bodoensis nevet kapta a modern ember 500 ezer éve élt közvetlen elődje – jelentették be kutatók.
A faj egyedei a középső pleisztocén földtörténeti időszakban éltek Afrikában. A bodoensis egy koponyára utal, amelyet az etiópiai Awash folyó medrében lévő Bodo D’ar régészeti lelőhelyen találtak.
A szakértők szerint a korszak azért jelentős, mert ekkor jelent meg az anatómiailag kortársnak számító emberi faj, a Homo sapiens Afrikában és a neandervölgyi ember Európában. Ebből az időszakból ugyanakkor viszonylag kevés ismerettel rendelkeznek a paleoantropológusok – olvasható a The Guardian című brit napilap honlapján.
Mirjana Roksandic, a kanadai Winnipegi Egyetem tudósa szerint lehetetlenné vált a kommunikáció az ebben az időszakban lezajlott emberi evolúcióról való a megfelelő terminológia hiánya miatt, amely lehetővé tenné a földrajzi változatok megkülönböztetését.
Az új osztályozás szerint a Homo bodoensis fajba tartozik a középső pleisztocén időszakból Afrikából származó emberi leletek nagy része és néhány lelet Délkelet-Európából, míg a kontinens többi részéről származó lelet a neandervölgyi emberé.
A Homo bodoensis név bevezetése „elvágja a gordiuszi csomót és lehetővé teszi számunkra, hogy egyértelműen kommunikáljunk az emberi evolúció ezen fontos periódusáról” – mondta Christopher Bae, a Hawaii Egyetem antropológusa.
Roksandic kiemelte: egy új faj elnevezése nagy dolog, a Nemzetközi Zoológiai Nomenklatúrabizottság csak nagyon szigorú szabályok alapján engedélyez egy névváltoztatást.
A szakértők eredményeikről az Evolutionary Anthropology Issues News and Reviews című tudományos lapban számoltak be.
- Mit látsz az égen, ha éjjelente felnézel?
- A Homo bodoensis nevet kapta a modern ember 500 ezer éve élt közvetlen elődje
- Fotók az űrből
- Elkészültek a lassító dombok
