Pár éven belül átadhatják Budapest zöldútját, amely Rákos-patak mentén tartana a főváros péceli határától egészen a Duna Arénáig. A négy fővárosi kerületet érintő beruházás egyszerre lesz egy 23 kilométer hosszú kerékpárút és park, amelynek része, hogy – ahol ez lehetséges – visszaállítják a patakmeder természetes vagy természtközelibb állapotát. A munkálatok jövőre kezdődhetnek el.
“A zöldutak olyan, többfunkciós útvonalak, melyeket a gyalog, lovon, kerékpáron, illetve más motormentes módon közlekedő vagy túrázó emberek számára hoznak létre. Fajtájuk szerint lehetnek zöldfolyosók, történelmi és kereskedelmi útvonalak, folyók vagy vasutak mentén haladó ösvények, vízi utak” – határozza meg a zöldút jelentését a Közép- és Kelet-európai Zöldutak deklarációja. A zöldutak egyik – a városfejlesztésben egyre nagyobb szerepet kapó – változata a zajos és forgalmas nagyvárosokon belül vezető, a gépjárműforgalomtól védett folyosó, teljes egészében végigkerékpározható vagy gyalogolható, akadálymentesített útvonal.
A „Rákos-patak menti ökoturisztikai folyosó” című projekt azonban többről szól, mint egy kerékpárút-fejlesztésről, amely meghosszabítaná illetve összekötné a jelenleg is meglévő szakaszokat. A szabadban való akítv időtöltésnek és a munkába vagy iskolába járáshoz kapcsolódó utasforgalomnak kínált alternatíva mellett fontos cél a patak revitalizációja is. A Szadán eredő Rákos-patak eredetileg egy mocsaras területen kanyargott egészen a Dunáig. A Pesttől északra lévő mocsarak lecsapolása és azzal párhuzamosan első árvízvédelmi munkálatok a XVIII. században történtek meg, a Rákos-patak azonban a XIX. század során is többször kiöntött.
A rendezésre több terv is létezett – Szemere Bertalan még egy szélesebb, hajózható csatorna ötletét is felvetette – a jelenlegi Rákos-patakot jelentő új, betonlapokkal kirakott medret azonban már a két világháború között kezdték el kiépíteni. „Városi környezetben csak részleges revitalizáció képzelhető el. Minél rövidebb az egybefüggő, folytonos szakaszok hossza és a hozzá kapcsolódó szabad vagy felszabadítható területek aránya, annál korlátozottabbak a lehetőségek a revitalizációs célok megvalósításában. A revitalizációs lehetőségekhez mérten a völgy szakaszokra bontható. Az egyes szakaszok eltérnek a beavatkozások célja, mértéke és eszközei tekintetében. Míg egyes szakaszokon »csak« zöld- és kerékpáros infrastruktúra fejlesztési lehetőségek adódnak, addig más szakaszokon a meder és part akár jelentős átalakításával lehetőség nyílik többféle természetközeli élőhely megőrzésére, helyreállítására, bemutatására is” – fogalmaz Rákos-patak és környezetének revitalizációja c. megvalósíthatósági tanulmány és mesterterv. Ameddig a patak angyalföldi és zuglói szakaszokon városias patakrevitalizáció fog történni, addig a kőbányai és rákosmentei részeken lehetőség nyílik a szabályozás előtti állapotok részbeni helyreállítására ás erdőtelepítésre is.
„A patak X. és XVII. kerületi szakaszán olyan természetes és természetközeli élőhelyfragmentumok maradtak meg, amelyek még őrzik a hajdani Pesti-sík rendkívül gazdag élővilágát, ezért a természetvédelmi beavatkozásoknak ezek az elsődleges célterületei” – írja a tanulmány. A víz- és természetközelibb élményt nyújtó beavatkozások eszközei lesznek az osztott rézsű, a tipegősor és kaszkád, valamint a lágyszárú növények megtelepedését segítő mederburkolat.
A természetvédelmi intézkedések és a parkosítás kéz a kézben járnak a teljes hosszában végigkeérékpározható és akadálymentesen végiggyalogolható közlekedési folyosó kiépítésével. Az útvonal egyes részein ugyan már most is található kerékpárút, más részeiről viszont hiányzik, illetve azok nem érnek össze. Az XIII. és XIV. kerület határán a Rákosrendezői pályaudvar és az M3-as szakítja meg a kapcsolatot, amelyek felett jelenleg két egymást követő, leromlott állapotú gyalogos felüljárón – gyakorlatilag lépcsőn felcipelt biciklivel – vagy jelentős kerülővel, ráadásul a sínekkel egy szintben lévő, sorompós vasúti átjárón lehet átjutni. A BKK-nak az Építészfórum kérdéseire adott válaszaiból kiderül, hogy mára eldőlt, a kétszintű kereszteződést mindkét esetben felüljáróval fogják megoldani: „A rákosrendezői híd és az M3-as autópálya bevezető szakasza feletti felüljáró tervei engedélyezési szinten vannak kidolgozva, a tulajdonosi (MÁV és állami) hozzájárulások beszerzése jelenleg folyamatban van.”
Forrás: epiteszforum.hu
Címlap fotó: Arold Péter
