„Felsőrákos Budapest pesti oldalának középső részén található. E táj arculatának elsődleges meghatározó eleme maga a Rákos-patak volt. A kis vízfolyás betonmederbe terelése előtt hatalmas kiterjedésű vizes élőhelyeket – mocsarakat, lápokat, tavakat – hozott létre. Tavaszi és nyár eleji áradások idején képes volt több kilométerre is kiönteni medréből. A Fertőrákosi-rétek egyedülállóan gazdag vizes élőhely együttesét a XIX. században kezdte el gyökeresen átalakítani az ember. A hatalmas mocsarak lecsapolása emberfeletti munkának bizonyult, de hosszú évtizedek alatt fokozatosan egyre több területet hódítottak el a víztől. A vidék sorsát az 1930-as évekre befejeződött mederbetonozás pecsételte meg, mellyel ugyan megszűntek az áradások a környéken, de egyben a természet régmúlt időkben oly jellemző fajgazdagsága is nagyrészt eltűnt.”
„Napjainkra már csak a X. és a XVII. kerületek néhány pontján maradt fenn egy-két hírmondója a hajdani hatalmas lápos-mocsaras nyílt területeknek, ezekből talán a legtöbbet a Felsőrákosi-rétek tudták megőrizni.”
Ezek a mocsaras-lápos részek ex-lege – vagyis törvény erejénél fogva védett területek voltak. 2014. januárjától újabb részek kaptak helyi védettséget, így összességében már közel 200 hektáros a természetvédelmi terület. Budapest területén jelenleg ez a második legnagyobb, összefüggő védett élőhely.
Az önkormányzat már eddig is hatalmas mentesítő munkát végzett a területen, hiszen korábban itt voltak a főváros legnagyobb illegális kábel- és gumiégető helyei. A szakemberek 60-70 centiméter vastag mérgező égéstermék réteget lokalizáltak a terület felmérése során, mely az évek során mélyen bemosódott a talajrétegbe is. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a nádas megszűrte a mérgezett talajvizet, így a lápos rész vízminősége nem károsodott.
5-6 méter mélyen szedték fel a mérgezett talajt, így összességében több mint 100 köbméter veszélyes hulladéknak számító földet szállítottak el innen. A friss táptalajjal visszatöltött területet remélhetőleg hamarosan visszafoglalja a természet. A közeljövőben egy 12 oktatótáblás tanösvény kialakítása is szerepel a tervekben.
Egy érdekes dolgot is találtak a helyszínen a szakemberek. Nagyjából 100 szabályos vízzel telt gödröt, melyek eredetéről nem volt információ.
Nyomozásba kezdtek és több mint száz évet kellett visszamenni az időben, hogy magyarázatot találjanak a gödrökre. Pióca tenyészhely volt ezen a területen. Az akkori orvosláshoz itt tenyésztették a kis állatokat. A tudomány fejlődésével aztán a feledésbe merült ez a hely is, alig egy-kettő maradt meg ilyen állapotban az egész országban. Piócák most már nincsenek viszont birtokba vették a kétéltűek és a hüllők, hiszen igazán ideális hely a szaporodásukhoz.
http://dunaninnendunantul.blogspot.com/2015/02/felsorakosi-retek.html
